Bejelenkezett felhasználók
Legutolsó hozzászólások
- A magyar és egyetemes történel...
Hali a I. Mátyás a Habsburgoknál nem II.Mátyás len...
05.05.12 20:10
By Mészáros gergely - A hűbériség és a középkori lov...
Kedves Alexandra! Küldtünk Önnek levelet a regiszt...
06.02.12 07:38
By Harmat Árpád - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Kedves Alvarando! Elfogadom amit ír, de akkor is a...
14.01.12 10:44
By Dr. Kollár Gordon - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Kedves Doki! Amint a rovatcím mutatja, könyvajánló...
13.01.12 20:18
By Sásdi Tamás - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Az elég rövidke - nyúlfarknyi - recensióból nem so...
13.01.12 17:50
By Dr. Kollár Gordon
Legutolsó fórumbejegyzések
Nincs üzenet
Történelem érettségire felkészítés
Történelemből érettségire felkészítés
Vásárhelyen és Szegeden!
Internetes lehetőségek:
- lektorálás
- szakdolgozathoz segítségnyújtás
- tételek kidolgozása
- versenyekre felkészítés
Érdeklődni lehet a honlap főszerkesztőjénél:
0630/407-8033
Email: harmatta@gmail.com
Történelem Klub Hírlevél
Please wait...Honlapinformációk
Tartalom : 687
Tartalom találatai : 393804
Az Európai Unió története
|
|
Béke Európában – az együttműködés kezdetei (1945-1959)
/Harmat Árpád Péter/
Az Európai Unió azzal a céllal jön létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok közötti ismétlődő, véres háborúknak, melyek közül a legrettenetesebb a második világháború volt. 1950-re kézzelfogható közelségbe kerül az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása. Ez jelenti az első lépést az európai országok gazdasági és politikai egyesítése, a tartós béke biztosítása irányában. A közösség hat alapító tagállama: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Az ötvenes évek a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében telnek. 1956-ban szovjet tankok fojtják el a kommunista rezsim elleni magyarországi tiltakozást. 1957-ben a Szovjetunió Szputnyik-1 néven felbocsátja a világ első műholdját, és ezzel lépéselőnyre tesz szert a világűr meghódításáért folyó versenyben. Ugyanebben az évben aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac.

A hatvanas évek – a gazdasági fellendülés időszaka (1960-1969)
A hatvanas évek az „ifjúsági kultúra” születésének időszaka. A világszerte tizenéves rajongók tömegeit vonzó beategyüttesek, elsősorban a Beatles feltűnése hozzájárul a kulturális forradalom térhódításához, a generációs szakadék növekedéséhez. A gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EU-országok közötti kereskedelemben megszűnnek a vámok. Megegyezés születik az élelmiszer-termelés közös szabályozásáról is, ezzel sikerül leküzdeni az élelmiszerhiányt; hamarosan már az élelmiszer-felesleg okoz fejtörést. 1968 májusát a párizsi diáktüntetések teszik emlékezetessé; számos társadalmi és magatartásbeli változás forr össze „a 68-as nemzedék” nevével.
Bővülő közösség – a csatlakozók első köre (1970-1979)
1973. január 1-jén Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezzel kilencre nő a tagállamok száma. Az 1973. októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Véget érnek az utolsó jobboldali diktatúrák Európában: 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következő évben Spanyolországban meghal Franco tábornok. Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. Növekszik az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai
Európa átalakulóban – a berlini fal leomlása (1980-1989)
A gdanski hajógyárban 1980 nyarán lezajlott sztrájk nyomán Európa, sőt az egész világ megismerkedik a lengyel Szolidaritás szakszervezet és vezetője, Lech Walesa nevével. 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac” létrehozásával oldja meg. Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül.
Határok nélküli Európa (1990-1999)
A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek egymáshoz. 1993-ra megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés. A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén. 1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország. Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével. A mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt.

A további bővülés évtizede (2000-napjainkig)
Az euró válik számos európai polgár új fizetőeszközévé. 2001. szeptember 11-én eltérített repülőgépek csapódnak New York és Washington épületeibe; ez a nap a „terrorizmus elleni háború” kezdetének jelképévé válik. Az EU országai fokozzák együttműködésüket a bűnözés elleni harcban. 2004-ben tíz újabb ország csatlakozik az EU-hoz, ezzel Európa politikai megosztottsága végérvényesen a múlté. Sokan úgy vélik, ideje alkotmányt adni Európának, ám mivel csöppet sem könnyű egyetérteni egy leendő alkotmány tartalmáról, folytatódik az Európa jövőjéről szóló parázs vita.
Forrás: europa.eu
Az Európai Unió története évszámokban:
1944. Benelux államok együttműködése, vámunió létrehozására
1946. 09. 16. Sir Winston Churchill zürichi beszéde (javaslat az Európa Tanács létrehozására)
1947. 06. 05. Harvard Egyetemen Marshall amerikai külügyminiszter beszéde Európa közös
újjáépítési tervéről.
1948. ECA (Gazdasági Együttműködési Igazgatóság) és OEEC (Európai Gazdasági
Együttműködési Szervezet – párizsi székhely) megalakulása (első elnöke: a belga Paul-
Henri Spaak).
1949. 04. 04. NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) megalakulása Washingtonban 12 állammal
1949. 05. 05. Európa Tanács megalakulása Londonban (10 álammal), székhelye Strasbourg
1949. 09. 20. NSZK megalakulása (11 tartománnyal), kancellár Konrad Adenauer
1949. 10. 07. NDK megalakulása
1950. 05. 09. Schuman francia külügyminiszter nyilatkozata (ihletője Jean Monnet): szén- és acélipar
együttes felügyeletére (Európa-napja)
1951. 04. 18. Európai SZén- és AcélKözösségét (első elnök: fr. Jean Monnet) létrehozó szerződés
Párizsban (Montánunió)
1954. 10. 23. Nyugat-Európai Unió alapítói szerződésének aláírása Párizsban
1955. június olasz Messinában 6 ország külügyminiszterének konferenciája: Európai Közös Piac
létrehozásáról
1957. 03. 25. Római Szerződések aláírása az Európai Gazdasági Közösség és az EURópai
ATOMenergia Közösségre vonatkozóan, Európai Beruházási Bank (EIB) létrehozása
1958.01.01. Római Szerződések életbelépése
1958.május Charles De Gaulle francia elnök hatalomra jutása
1959. Görög- és Törökország felvétel kérelme
1960. 01. 04. EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) megalapítása Stockholmban (9 állammal)
1960. 12. 14. OECD megalapítása Párizsban (OEEC átalakul, 19 EU + USA + CAN + AUS +
NZL+Y)
1961. Török- és Görögország társulási szerződése
1963. 01. 14. De Gaulle francia elnök első vétója Nagy-Britannia csatlakozása ellen
1963. január De Gaulle és Adenauer aláírta az Elysée Szerződést szoros gazdasági és politikai
együttműködésről
1965. Egyesülési Szerződés aláírása
1967. 07. 01. Egyesülési Szerződés hatálybalépése, összevonta a Montánunió, EGK, EURATOM
döntéshozó és végrehajtó szerveit, így brüsszeli székhellyel létrejött az Európai
Közösségek Bizottsága és - Tanácsa
1967. 11. 27. De Gaulle második vétója Nagy-Britannia ellen
1968. 07. 01. Vámunió (termékek, szolgáltatások szabad áramlása) létrejötte
1968-1973 európai gazdasági „Aranykor”
1969. Georges Pompidou váltja De Gaulle-t
1971. Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása
1973. 01. 01. Anglia, Dánia, Írország csatlakozása az EK-hoz (így már 9 tagú)
1973. október Arab-Izraeli háború, OPEC áremelése, I. Kőolajválság
1973. Magyarország csatlakozása a GATT-hoz
1974. új, Európa párti politikusok: Margaret Techer (GB), Andreas Papandeu (GR), Felipe
Gonzáles (ESP), Marió Soares (Port.), Valery Giscard d’Estaing (FR), Helmut Schmidt
(D)
1974. Európai Tanács intézményesül, Európai Parlamentbe közvetlenül választott képviselők
(1979)
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) felállítása a párizsi csúcson
1974-77 mediterrán jobboldali diktatúrák bukása, Ciprus török inváziója
1977. Portugália és Spanyolország csatlakozási kérelme az EK-ba
1979 Iráni forradalom, II. Olajválság
1979. EMS (monetáris unió kezdeményezése), ECÜ (kosárvaluta)
1981. 01. 01. Görögország csatlakozása
1982. Magyarország tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak
1985. március Gorbacsov hatalomra jutása
1985. Integrált Mediterrán Program
1985. 06. 04. Milánói Csúcsértekezlet – Fehér Könyv egységes belső piacról
1985. Schengeni egyezmény aláírása (1994.02.01. első megvalósulás terve, 1996.05.-ig csak
13 ország írta alá)
1986. 01. 01. Portugália és Spanyolország csatlakozása a Közösséghez
1986.02.17-28. Egységes Európai Okmány aláírása, egységes belső piac megvalósításához
1987. Kádár János és Jacques Delors (fr.) találkozó
1989. 01. 19. brüsszeli nagykövet átadja megbízó levelét a Bizottság elnökének
1989. 11. 09. Berlini fal leomlása, szocialista rendszerek összeomlása
1989. PHARE-program indulása
1990. 10. 03. Németország egyesülése (hidegháború végét is jelenti)
1990. Magyarország felvétele az Európai Tanácsba
1990. 11. 21. EBEÉ párizsi találkozója
1991.december Szovjetunió felbomlása
1991. 12. 16. Magyarország társulási szerződésének aláírása, európai megállapodások
1992. 02. 07. Maastrichti Szerződés az Európai Unióról (TEU), Kohéziós Alap létrehozása
1992. 05. 02. Portói Szerződés – Európai Gazdasági Tér megalakulása
1993. 06. 01. egységes Európai Piac indulása
1993. 06. 22. az Európai Tanács koppenhágai kritériumokban meghat. a gazdasági és társadalmi
feltételeket
1994. 04. 01. Magyarország csatlakozási okmányának átadása
1994. dec. EBESZ Budapesten (EBEÉ-ből alakult át)
1995. 01. 01. EU 15 => svédek, finnek, osztrákok csatlakozása
1995. 11. 27. Euromediterrán csúcsértekezlet Barcelonában
1997. 06. 17. amszterdami csúcsértekezlet – Agenda 2000 nyilvánosságra hozatala
1997. 07. 16. Amszterdami Szerződés aláírása
1998. 04. 01. csatlakozási tárgyalások kezdete néhány országgal, 2002. decemberig tartott
Koppenhágában
1999. 01. 01. EURO 11 tagállamban történő bevezetése, de csak számlapénzként
1999. 03. 12. Magyarország NATO csatlakozásának aláírása Marton János által
2000. 12. 11. nizzai csúcstalálkozó
2001. 02. 26. Nizzai Szerződések aláírása intézményi reformokra (státuszhozadék), Alapvető Jogok
Chartáját bevezetik (európai polgárok jogainak rendszerbe foglalása)
2002. EURO készpénzforgalomba kerülése, először csak 11 országban
2003. 04. 16. Athéni Szerződés (Görögország + 9 országgal)
2004. 05. 01. Magyarország tagfelvétele az Európai Unióba => EU 25
Kapcsolódó cikkek

2011. október 01., szombat
Béke Európában – az együttműködés kezdetei (1945-1959) /Harmat Árpád Péter/ Az Európai Unió azzal a céllal jön létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok közötti ismétlődő, véres háborúknak, melyek közül a legrettenetesebb a második világháború volt. 1950-re kézzelfogható közelségbe kerül az Európai Szén- és Acélközösség... Bővebben...
2011. október 01., szombat
Az Öböl-háború (1990/91) és az Iraki háború (2003) története /készítette: Harmat Árpád Péter/ Előzmények: az Irak-Iráni háború: Az Öböl-háború előzménye 1979 februárjára nyúlik vissza, amikor Iránban győzött az iszlám forradalom. Vezetője, Ruhollah Khomeini (1902-1989) ajatollah (síita jogtudós, eredeti jelentése: az Isten jele) – meghirdetve a ... Bővebben...

2011. szeptember 07., szerda
Napjaink háborúi, fegyveres konfliktusai /Harmat Árpád Péter/ Az első, de méginkább talán a második világháború olyan traumát okozott az emberiség történelmében, amely következtében a nemzetközi politikai élet főszereplői, politikusok és nemzetközi szervezetek egyaránt, ma már mindenekelőtt a problémás kérdések békés rendezésére törekszenek. Bővebben...

2011. augusztus 27., szombat
A Kurszk tengeralattjáró katasztrófája /Harmat Árpád Péter/ A K–141 Kurszk orosz Antyej-osztályú robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró volt, a nagyhatalmi státuszát elvesztett Oroszország legnagyobb, legmodernebb és legütőképesebb fegyvere. A 2000 augusztus 12-én történt váratlan elsüllyedése, és 118 fős legénységének váratlan halála egyike volt a... Bővebben...

Ha folyamatosan figyelni szeretnéd oldalunkat, vagy csak egy-egy témakört, használd a Történelem Klub RSS lehetőségeit.






