Hunyadi János harcai a török ellen

/Mednyánszky Rudolf/

Zsigmondnak nem volt fiúgyermeke, ezért Erzsébet lányának a férjét, Habsburg Albertet jelölte utódául, aki csak komoly engedmények árán tudta megnyerni a bárók bizalmát. Albert nem tartotta be ígéretei, ezért a magyar nemesek és a bárók országgyűlést kiharcolva (1439) és itt léptek fel a király ellen, ez a magyar rendiség kialakulását jelzi. Albert földadományokkal kenyerezte le a bárókat, így a királyi birtokok nagysága alig lett nagyobb mint a legnagyobb bárói birtokok.

A viszálykodás alatt a törökök elfoglalták Szerbiát, és az ellenük induló magyar hadsereg vérhasjárvány miatt feloszlott és a király is meghalt.
Albert halála után az országnak mihamarabb vezetőre volt szüksége a törökök miatt. A délvidéki bárók Jagelló Ulászló lengyel királyt akarták, de az özvegy királyné feleségül ment III Frigyeshez Bécsben, ebből polgárháború robbant ki, amit végül Ulászló nyert meg, de Erzsébet fenntartotta trónigényét a fia, László számára.
Hunyadi János Zsigmond lovagjaként emelkedett a bárók közé. Zsigmond halála után szörényi bán lett (1439), Albert halála után pedig pártfogójával, Újlaki Miklóssal együtt I. Ulászló pártjára állt, jutalmul elnyerték az erdélyi vajdaságot, a temesvári ispánságot é a nándorfehérvári kapitányságot. Hunyadi lett az ország egyik legnagyobb bárója, és övé volt az egyik legnagyobb sereg is, ezért eredményesen küzdött a törökökkel a 40-es évek elején.

A jó védekezés támadásra ösztönözte a királyt, és 1443 őszén el is indultak, a céljuk Drinápoly volt, közben Nisˇ közelében kétszer is legyőzték a török hadakat, de a rossz idő miatt vissza kellett fordulniuk, a hazaút alatt többször is legyőzték a törököket. A törökökkel komoly engedmények árán megkötöttük a békét, 1444-ben Drinápolyban (kiürítették Szerbiát, átadva a várakat). 1444-ben a király és Hunyadi a Duna partján törtek előre és Várnánál vesztettek a törökkel szemben, a legnagyobb baj, hogy a király is meghalt és új király kellett, és polgárháború veszélye fenyegetett.
1445-ben a rendek országgyűlést hívtak össze és V. Lászlót elismerték királynak, de ő még gyermek volt, ezért III. Frigyes uralkodott helyette. Az országot 7 főkapitány irányította, azonban ez nem volt elég a rend megtartására, kormányzót kellett választani. A nemesség támogatásával Hunyadi lett a kormányzó (1446-1452).
Hunyadi kormányzóként megkapta szinte a teljes hatalmat, a belső békét helyre kellett állítania és a meg kellett védenie hazánkat a törököktől. Az előbbit nem sikerült neki elérnie, sok birtokot osztott szét, főleg magának, de a saját és az ország jövedelmeit mind a török elleni harcra fordította. 1448 újabb sikertelen hadjáratra ment Szerbiába, Rigómezőnél vereséget szenvedett, de a török hadakat is megtizedelte. 1446-ban V. László átvette a kormányzást Hunyaditól, de a hadsereg még mindig az irányítása alatt állt.
A török térhódítás fokozódott. 1456-ban II. Mohamed nándorfehérvár ostromához fogott. A kulcsfontosságú várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte 7000 katonával. Hunyadi a zsoldosaival és a nemesi csapatokkal vonult fel a török ellen, és kiegészítette a pápa Kapisztrán János, olasz szerzetes által vezetett keresztes hadakkal. Áttörték a hajózárat és összecsaptak a törökökkel, a többszörös túlerő ellenére legyőzték a török hadakat, ezzel is megállítva a további török betöréseket. A csata után Hunyadi pestisben meghalt, ezzel véget ért az a korszak, ahol eredményesen vissza tudtuk szorítani a törököket, innentől már csak védekezni tudunk, vagy még azt se.

Mednyánszky Rudolf

Ajánlja ismerőseinek...