Mihály havasalföldi és erdélyi vajda (1558-1601) szeretője

/Rosu Mária/

A szerető mindig illegitimen foglalta el a feleség helyét, főleg mert a kedvestől vagy az ágyastól elérően, a szerető megnevezés felhangjának negatív elemeit tompítja a belelopott csillogás és a hatalom.

If.Frans Francken (1581-1642): Krőzus megmutatja kincseit Solonnak, Calvet múzeum, Avignon  (Másolat, eredetije a bécsi Kunsthistorisches Museumban)

Mihály vajda kripto-portréját két korabeli allegorikus festmény őrzi. Az egyik vászon If. Frans Francken munkája, a vajda 1601 évi Prágai tartózkodásakor készülhetett, amikor Mihály a miriszlói vesztes csata után a császárhoz ment a maga tisztázása céljából. A másik festményt a Pradóban találták, ismeretlen művész munkája, és El Greco különös stílusában készült. A képek felkeltették a kutatók érdeklődését, mert mind a kettőn a vajda oldalán egy elmaradhatatlan árnyék, egy elegáns, szőke asszony jelenik meg. Ki ő és játszott-e szerepet az oláh felemelkedésében vagy dicsőségének villámgyors elmúlásában? Ime egy kérdés amire a XX. század eleje óta keresik a választ.

If. Frans Francken képén Krőzus, a legendásan gazdag lűd király mutatja be kincseit athéni Solonnak. (1) Krőzus és egy, a nézőnek háttal álló személy ( az ismeretlen jövő ?) között áll a szőke asszony, Mihály karjára támaszkodva.

A Prádóban őrzött képen Heródes alakjában jelenik a vajda, és a szőke asszony tálcán hozza elé Báthory András levágott fejét. Mihály nyakában látható a medálos lánc amit Rudolf császárkirálytól kapott ajándékba.

Vannak akik Báthori Zsigmondnét, Mária Krisztiernát látják benne, ki válása után egyengette volna Mihály ügyét Bécsben és a Prágai udvarban, a fogarasi uradalom fejében, melynek haszonélvezete szerződésileg és jogilag is őt illette, de amelyből kiforgatták. Mária Krisztierna, „ az erdélyi dáma ” ( Bocskai István nevezte így) valóban nagyon ragaszkodott jussához és minden fejedelem vagy császárváltástól jogai érvényesítését remélte, de nincs nyoma, hogy egyezkedett volna Mihállyal. 

Kevésbé meggyőzőek azok a vélemények is, miszerint a Mihály mellett megjelenő női alak annak lányát ábrázolja. Ez a feltételezés Franz Khristoph Khevenhülle visszaemlékezéseire alapul, aki 1600-ban feljegyezte, hogy II.Rudolfban felötlött, elveszi vagy a „moszkvai” vagy az „oláh” lányát. Leánykérés azonban nem történt, mert a császár anyja azonnal és harározottan véget vetett ennek a gondolatnak.

„Arra vonatkozóan amit a Császár írt a Moszkvai és a Vlach leányairól,...mivel azok a nemzetek barbárok és minőségben a leányok csupán saját értékeiket hozzák, és nincs csak kevés jó tulajdonságuk, a császár ne terhelyje magát barbár erkölcsi szokásokkal, amelyek csak kárára szolgálnak”(2)

Mihályt leánya nem kísérhette el se Prágába, se Bécsbe. Felesége leányukkal maga jött át Havaselvéről Székely Mózeshez, és az vitte őket Fogarasra, majd onnan Gyalura (fia Csáky István léczfalvi táborában maradt). Mihály Bécsben, 1601 ianuár 12.-én kelt levelében kéri a császárt, hogy feleségét, fiát és leányát az erdélyiek kezéből szabadítsa ki. Szamosközi szerint jobbára csak fiát, Nicolae Pătraşcut akarta visszakapni, feleségét nem szerette mert „vénecske” volt, és ezért folyamatosan két ”csábítót” tartott („..et penes se duas continue pellices aluit.”).

Nagyobb a valószínűsége, hogy Mihályt szeretője, Fabio Genga felesége (3) kísérte el a császári udvarba, és őt örökíthette meg a festő. Báthori Zsigmond udvarában ismerhette meg Mihály, még a Călugăreni-i csata után, majd erdélyi kormányzósága alatt viszonyuk notóriussá lett. 1601 március 15.-én II Rudolfnak jelentik (talán épp Báthori Zsigmond kérésére), hogy az ország összes dolga egy oláh nő, Fabio Genga felesége kezében van, akivel a vajda nyilvánosan mutatkozik, a férjnek pedig halál büntetés terhe alatt tiltotta meg, hogy megéríntse saját feleségét.(4)

A legtöbb amit bizonyíthatunk, hogy Mihály különös figyelmet fordított egy yatak (budoár) hangulatára. Szeben városától derékaljakat, párnákat, rózsa és nárdus vizet rendel.

Szamosközi István szerint Mihály felesége, Stanca asszony soha nem bocsátotta meg férje hűtlenségét. Székely Mózesnek “..keservesen, sírva panaszkodott férje istentelen élete felől”, és anyósa halálos ágyánál megátkozta Mihályt. A vajda halála után Fabio Genga feleségéről nem találunk további feljegyzést.

Rosu Mária

Ajánlja ismerőseinek...