Báthory Erzsébet a híres-hirhedt magyar grófnő

/készítette: Harmat Árpád Péter/

Háromszázkilencvhat éve halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, bár nem legrokonszenvesebb magyar nemes asszony. Hátborzongatónak beállított történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. (Legutóbb 2008-ban Juraj Jakubisko, szlovák filmes készített egy filmdrámát életéről.) A sok feldolgozás és tényfeltárás dacára a személyével kapcsolatos hiedelmek még mindig erősek, annyira, hogy Báthory Erzsébet máig az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. Pedig nem létezik olyan történelmi dokumentum, mely igazolná, hogy a szolgálatában álló cselédlányokat és asszonyokat megkínozta és megalázta volna, vagy kiontott vérükben fürödve, fogaival tépte volna szét az áldozatainak eleven húsát. Személye körüli hátborzongató legendák egyik gerjesztője Rexa Dezső (1872-1964) irodalomtörténész volt, aki valamilyen okból előszeretettel foglalkozott Báthory grófnő életének kutatásával (bár hozzá kell tenni, ezen kutatásokban kevés szakszerűség volt fellelhető) Mai ismereteink szerint Bárhory Erzsébet egy zárkózott nemesasszony volt csupán, a 17. századi Erdélyben.

A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, apja Báthory György, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571-), lengyel király (1575-86) volt. 1560 augusztus hetedikén született Nyírbátorban, gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a házasságra 1575-ben, fényes külsőségek között került sor. (Még II. Miksa császárt is meghívták, aki az utazás veszélyeire hivatkozva kimentette magát, de pazar nászajándékot küldött.)

A férj a Pöstyén közelében fekvő csejtei kastéllyal és a körülötte fekvő 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentől ez a Nádasdy család tulajdona lett. Erzsébet előbb férje családi várába, Sárvárra került, majd hamarosan Csejtére költöztek. A törökverő, rendkívül bátor és rendkívül kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik "fekete bégként" emlegették. Ura gyakran és sokáig volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért lehetett később a legendák titokzatos hőse. Házsságukból öt gyermek született, közülük kettő fiatalon meghalt, és Nádasdy 1604-es Bukarest melleti meggyilkolása után özvegyen maradt.

Báthory Erzsébetről már férje életében is furcsa mendemondák terjengtek, ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott, szolgálókat kínzott. Férje halála után állítólag az öregedéstől félve még durvább praktikákhoz folyamodott. A legenda szerint amikor megütött egy haját fésülés közben megrántó lányt, annak vére a kezére fröccsent, és úgy érezte, bőre szebb lett, s azt hitte, megtalálta az örök fiatalság titkát. A lányt megölte, megfürdött vérében, s ekként azt is igazolva látta, hogy e célra a szüzek vére a legalkalmasabb. Ettől kezdve nem volt megállás: birtokán összefogdostatta a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá, megkorbácsolt, megcsonkított, majd lábuknál fogva felakasztott és vérüket vette. Sőt ivott is a vérből, kezdetben arany serlegből, később már egyenesen testükből. Amikor a környékbeli lányok elfogytak, akadémiát létesített a kastélyban női szeretőjével, az ide küldött lányokkal hasonlóképpen végzett. Állítólag elfogásáig hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, mindezen történetekre, semmilyen konkrét történelmi lelet, okmány, vagy más bizonyíték nem létezik.

Az viszont történelmi tény, hogy a birtokán visszavonultan élő Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én letartóztatta személyes ellensége, Thurzó György nádor. A nagyhatalmú Thurzó a hatalmas Nádasdy vagyonra áhítozott, és könnyű prédának tartotta a magányosan élő asszonyt, akit könnyen elítéltethetett a róla keringő pletykák alapján. Thurzó szavára mindenesetre a grófnő ellen eljárást indítottak, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek, rémes szokásairól. Őket egy héttel később lefejezték, vagy máglyán elégették, a gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva haláláig. A megváltó halál, négy évnyi rabság után,l 54 éves korában érte, teljesen elborult elmével, 1614. augusztus 21-én.

A pénzéhes Habsburgok koncepciós pere?

Báthory Erzsébet ügyében szabályszerű perre nem került sor, bár ezt maga II. Mátyás király is szorgalmazta. A vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mivel bűnösségét nem sikerült bebizonyítani. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat bizonyítottnak tekintették, a cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat eleve lehetetlenség, a hírhedt vérben fürdés pedig (az emberi vér gyors alvadása miatt) technikailag sem kivitelezhető.

E mellett a Habsburg-udvar azon törekvése is említésre méltó, mely a Báthory-Nádasdy vagyon ezen részének megszerzésére irányult, így nem meglepő a bebörtönzés, és az irreális vádak felsorakoztatása. A per hiánya pedig arra adhat magyarázatot, hogy az ingatag, és épphogy csak rendeződött belpolitikai viszonyokat nem kívánták az arisztokrácia egyik prominens tagjának koncepciós perével felborítani. Persze az is lehet, hogy Thurzó nádornak is a vagyonra fájt a foga, de az is elképzelhető, hogy a Báthoryak elleni sértődöttsége és hiúsága késztette a nagy visszhangot kiváltó vádaskodásra. (Báthory Erzsébet unokatestvére, Báthory Gábor akkor erdélyi fejedelem volt.)

A történettudományban mára elfogadott tény, hogy Báthory Erzsébet nem volt kegyetlenebb, mint a kor más egyedül élő arisztokrata özvegyei.

Báthory Erzsébet alakja és sorsa persze azóta is izgatja a tudósok és még sokak fantáziáját: a köztudatban még mindig női Drakulaként, vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű asszony politikai bűnügy áldozata lehetett. A vámpír-legendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt orvosi ellátás eltúlzása szolgálhatott, hiszen akkoriban gyógyítás céljából is metszettek és égettek ki sebeket, vágtak eret. Alakja itthon és külföldön is számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletőjéül szolgált, hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás.

Harmat Árpád Péter

Ajánlja ismerőseinek...