Bejelenkezett felhasználók
Legutolsó hozzászólások
- A magyar és egyetemes történel...
Hali a I. Mátyás a Habsburgoknál nem II.Mátyás len...
05.05.12 20:10
By Mészáros gergely - A hűbériség és a középkori lov...
Kedves Alexandra! Küldtünk Önnek levelet a regiszt...
06.02.12 07:38
By Harmat Árpád - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Kedves Alvarando! Elfogadom amit ír, de akkor is a...
14.01.12 10:44
By Dr. Kollár Gordon - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Kedves Doki! Amint a rovatcím mutatja, könyvajánló...
13.01.12 20:18
By Sásdi Tamás - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Az elég rövidke - nyúlfarknyi - recensióból nem so...
13.01.12 17:50
By Dr. Kollár Gordon
Legutolsó fórumbejegyzések
Nincs üzenet
Történelem érettségire felkészítés
Történelemből érettségire felkészítés
Vásárhelyen és Szegeden!
Internetes lehetőségek:
- lektorálás
- szakdolgozathoz segítségnyújtás
- tételek kidolgozása
- versenyekre felkészítés
Érdeklődni lehet a honlap főszerkesztőjénél:
0630/407-8033
Email: harmatta@gmail.com
Történelem Klub Hírlevél
Please wait...Honlapinformációk
Tartalom : 685
Tartalom találatai : 393488
Mohács török szemmel.
II. Szulejmán fethnáméja
/készítette: Rosu Mária/
A hatalmas Török Birodalom élére 1520 -ban új szultán került II. Szulejmán (1520-1566) személyében. Az új uralkodó az oszmánok történetének leghatalmasabb szultánjaként és Magyarország meghódítójaként vonult be a történelembe. Ő volt az akinek vezetése mellett II. Lajos királyunk elszenvedte Mohácsnál a magyar történelem egyik legnagyobb vereségét, amiért ő maga is életével fizetett. A sikeres török uralkodó a mohácsi győzelméről egy szultáni fethnámét - hivatalos győzelmi jelentést - írt, melyben Korán-idézetekkel vegyítve adta a világ tudtára rendkívüli dicsőségét.
Solimán szultánnak a mohácsi ütközetnél nyert győzelmét hírdető levele
/A törökből fordította VÁMBÉRY ARMIN/
Minthogy a pogányok kiirtását és a hitetlenek kínzását parancsoló szent versek a nagy hagyományban és a felettébb való boldogságot eredményező Koránban nyíltan megirattak, tisztelt atyáimnál és nagy őseimnél pedig (ragyogtassa Isten példájukat) az oly rendeletek végrehajtása pedig mintegy szent szokássá vált; és minthogy nekem, tudnillik khalifa-rangú sháhi személyemnek az isteni kegy folyton nyilatkozik, és világhódító császári lobogóimat diadal és győzelem követi (isteni kitüntetés:ő ajándékoz kedve szerint, mert ő a nagy kitüntető!). (….)
Jelen szultáni menetemet az ádáz pogány csoportból a magyar raj országa felé irányoztam, hogy ez az islám birodalomhoz csatolhassam, minthogy prófétánkat, a kétvilág urát eltagadva, a vak dac és lázadás bélyegét viseli.(…) lobogtatom diadal-koszorúzott zászlóimat, és tengerként zajló, mélyen riadó páncélos vitézeimmel messze utakon haladok.(…) handzsárral játszó rumili (Ruméliai) seregemet, az elszántság szírtjén lakó tigrist, és bátorság erdejében faló sakált, a harctérek rendbontó Rustemjét a vad tusa barlangjának arszlánját, kívánságom tengerének egyedüli gyöngyét, vitézlő nagyvezérem Rumili beglerbég Ibrahim basát egy napi útra előre elküldtem.Belgrád a harc és diadal laka mellett elfolyó Száván császári fermánommal győztes seregem átszállítására erős hidat rakattam; és csak midőn csillagsokaságú népem Szerém szigetére szállván, hegyen és mezőn,dombon és völgyön a dicsőség sátrait felütötte volna, akkor keltem és is pompával és nagysággal, a (….)hős Musztafa basa, Ajasz basa, Behrám basa oldalán Anatol bátraival át.
(…) a nevezett szigetre értünkkor Varadin (Pétervárad) mi a hitetlen magyarnak többi várai között hatalmas fellegvár és szilárd erősség hírét viseli, a hitbajnokok útjába esett. E várnak levegőben nyugvó bástyái a fellegekbe érnek, és az egekben fészkelő tornyai a csillagzatig nyúlnak.Belsejében pedig szörnyeteg alakú csúf pogányok rejtőzte. A nevezett musir-basa hathatós fermánnal a várra küldetett. Ennek bánja egy Tomor Pauly nevű ördögökkel társalgó pap az ellentállás szándékában számtalan katonáit készen tartván, vára előtt megállott;de hallván a hitcsatára elszánt acélba öltözött kígyóm zúgó zajló riadását, meg nem állhatott, tüstént a Dunán átkelt; tulsó részén újra magát összeszedve, hajóim átkelését gátolandó, szekereit ágyú és lőfegyverrel megrakta.
Ezalatt (…)győzelmet biztosító 800 hajóm a tusa és vérengzés fiaival megérkezett, és a vár környéke, vizen és szárazon, fellegek magasságú Szuréja (Fiastyúk) rendű sátraimmal megtelt.(…) midőn nagyvezérem egy hadértő hős csapattal szárazról a vár elővárosát, hajókkal pedig a pogányok sáncait és ágyúit megtámadta.A harc tigrise, és a roham arszlánjai, a lelkes daliák bezzeg megszorították azon pokolbelieket;(…) a várost bevették, és a bennelevő piszkos hitetleneket a tűzszóró kardnak martalékul vetették. Hajóim ezalatt szünet nélkül villámvető mennydörgés-moraju ágyúkkal lődőzték, ágyúikat szétrombolták, és rendjeiket felbontották. A vezér fertelmes kiséretével gyáván megszökött.

A devshirme bejegyzése (török miniatúra)
Igy egészen kívánság szerint szabad lett a folyó. A várban levő dacos és lázadó elméjű örség a várat lényeges védnek tartván, annak szilárd erősségében bíztak.Ez azonban nagy részről körűlvétetett, és éjjel-nappal úgy ágyúztatott, hogy tornyai és bástyái a belé lőtt érckövektől habszedő kanállá lettek, kapu és falai az ágyúdörrenéstől puszta rom, és az épületnek minden része a felvető tűzaknáktól merő sivataggá vált. (…) a harckereső bajnokok, fővezér és tisztekkel együtt a fellegvárt mentámadták. A falakhoz közeledvén, a pogány raj mindennemű ütő, szúró és lőfegyverrel készen állot, és a vallás hőseire jól célzott puskalövés, kardvágás mellett, naphtát (itt szurok?), fát, gerendákat és köveket levetett. Fel egészen a nap magas köreig elterjedt a hadi lárma és zsivajgás;az iszlám sereg vérivó-nyillal és halálthordó buxogánnyal mondá meg az átkozottaknak a koránvers értelmét.(….) Az nap még Isten határozatából a vár be nem vétetett; (…) Később az ágyúk és tűzaknák sokasíttatásakor az áldott Sevval-hó 17-én (július 27.) pénteki napon, midőn az aknák fegyujtattak, a fellegmagasságú vár, egészen porrá romboltatott.Igy midőn minden zugból és részből az isten adta diadal jelei láthatók lettek, a gyáva pogányr általános remegés és reszketés fogta el; sokan a rettenetes nyíltól és dühös kardtól megijedve a falakról önmagukat levetették.A harcias sereg sehol sem engedett, és a vár tökéletes bevétele után a férfiakat kardra hányta, a nőket és a gyerekeket rabságba vezette. A vár porkolábja és előkelői elfogattattak, s midőn dicsőségtől ragyogó személyemnél ezek számára engedékenység kéretett, én a “kegyelem a diadal adója” szava szerint a nevezetteknek nemes bocsánatot is ajándékoztam.Az nap még a győzelem hire az egész világgal tudatva lőn, a vár környéka egészen megnyittatott, templomok és imolák mecsetekké változtak át, az Ezan (imádság, 5-ször naponta) olvasása után pedig a pénteki ima is elmondatott.
Innét a hitetlen birtokában levő Ilbak (Újlak) várára, szilárd épületű és magas sáncú erősségére érkeztünk.Talpköve ezen védgátnak a föld középpontján nyugszik, és tornyának fedele az eget érinti; mély árkainak völgyezete valami magyeszű férfiak remekmunkája, falköveinek összerakása csak egy ügyes mérnök csodaműve, és a magas bástyák elrendezésére egy nagy mester minden képességét fordította.(….)Sárkányként tüzetszoró ágyúk állíttattak és napestig a harc tüzét és dühét ápolták.(…) az elleség vérének messze-messze áradó tengere és az ágyúkból kihasadó füst fellegekből a láthatár is elburkoltatott. Benn a négy fal közr gyötört, és kínzással elzárt pogány raj valamint a félelem lángja (…) szabadulását csak kegyelem esdésében találta.(…), a vár lakosait nemes kegyelemmel meg is ajándékozám.(…)

II.Lajos haditanácsa (török miniatúra)
Innét a szárazon világhódító vitéz seregemmel, és vizen ellentrontó hajóimmal a gonosz rabló királynak tartottam. Dráva vizén (…)hajókból 2-3 nap alatt nagy hidat verettem seregem átszállitására (…), ez ország virágzó táját győztes cspataimmal tiportattam.(…)Magyarország Láos kral nevű pogány fejedelme gonosz átkozott falkát (…) szedett össze röntön (…) a többi hitetlen bégekhez is segítségért folyamodott. Az ozmanok lényegesen segíték őtet annyira, hogy (…) acélruhába öltözött ördögféle egyénnel Buda székvárosából megindulva és 7-8 napi út után a Mohács nevű mezőn megállott. Hasztalan tanács és iábavaló gondolat következtében számtalan ágyúval s több mint 10,000 puskával az izlám sereggel szembeszállott.(…)
Az áldott Zilkádé hó 20-án (augusztus 29) egy kedden délután egymással szemközt találkozván, kitört a harc és az öldöklés tüze.(…) Mig az emésztő szablya szikráitól a harctüze meggyúlt és a rontó lándzsa sugaraitól a harcmező kivilágíttatott volna, addig a pokolbéliek leginkább csak az ágyú és puska tüétől kínoztattak. (…) Egyszerre a gonosz király csúf csoportjaival nevezett derék fővezérem, Rumili beglerbég Ibrahim basa vezérlete alatt álló seregeimet megtámadta; de a basa itt is buzgó személye (….)hős tulajdonait tisztán megmutatta, és a (….) hitetleneket lerombolta.(…) a csatatér hegyen és völgyön holtakkal megtelt. A futók (…) a mészárlás borzalmaitól úgy megszoríttattak, hogy az egész viláhot csak egy hangyaszemnek látták.Valahányszor meg-megálltak katonáim mindannyiszor életüket és vagyonukat felperszelték, s a pokolba és alvilágba lelökték. Vegtére elterjedt a győzelem szellője (…) a gonosz király is (…) még azon órában a csatatérről megszökött.Gpnosz seregeét a vallásharcosok tüstént űzőbe vették, nagy részét lekoncolták, sokan pedig a Dunába szorítva Pharaon népeként megfulladtak.Hercegei és főnökei lefejeztettek,(…) a pogány zászlói ledöntettek, fegyvere, ágyúja és lőszere elvétetett, neli( a királynak) pedig léte vagy halála ismeretlen maradt, és aki csak kézre került levágatott, teste a hangyáknak és kígyóknak hányatott.(….) E hír terjesztessék mindenfelé.(…) Kelt a nemes Zilkádé utolján 932.(1526 augusztus 29)”
Rosu Mária
{plusone}
| < Előző | Következő > |
|---|

2012. március 08., csütörtök
Az 1552. évi török hadjárat és Eger ostroma /készítette: Németh Gyula/ Előzmények: A mohácsi csatát követő trónviszályok Szapolyai János és I.Ferdinánd között kedveztek az oszmán terjeszkedésnek. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban Váradon titokban békét kötött korábbi vetélytársával. Szerződésük... Bővebben...

2011. október 09., vasárnap
Erdély története 1630 és 1660 közt I. és II. Rákóczi György uralkodása /Harmat Árpád/ /Cikkünk végén megtalálható az erdélyi fejedelmek listája/ I. Rákóczi György fejedelem: Miután Bethlen Gábor 1629 -ben, 59 évesen meghalt, végakarata szerint özvegye, Brandenburgi Katalin követte Erdély élén a nagyfejedelmet (1629 - 1630), de az óvatos erdélyi... Bővebben...

2011. augusztus 12., péntek
Mihály havasalföldi és erdélyi vajda (1558-1601) szeretője /Rosu Mária/ A szerető mindig illegitimen foglalta el a feleség helyét, főleg mert a kedvestől vagy az ágyastól elérően, a szerető megnevezés felhangjának negatív elemeit tompítja a belelopott csillogás és a hatalom. If.Frans Francken (1581-1642): Krőzus megmutatja kincseit Solonnak, Calvet múzeum, Avignon... Bővebben...

2011. augusztus 12., péntek
Báthory Erzsébet a híres-hirhedt magyar grófnő /készítette: Harmat Árpád Péter/ Háromszázkilencvhat éve halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, bár nem legrokonszenvesebb magyar nemes asszony. Hátborzongatónak beállított történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők,... Bővebben...

2011. augusztus 12., péntek
A török-kori Magyarország könyvkultúrája /készítette: Sásdi Tamás/ I.: Történelmi áttekintés: 1526.08.29-én a mohácsi csatában a törökök legyőzték a magyar sereget. A csatában meghalt a király, II. Lajos is. Már ekkor kettészakadt az ország, a rendek két különböző királyt választottak: Habsburg Ferdinándot és Szapolyai Jánost, akik ki akarták szorítani... Bővebben...

2011. augusztus 11., csütörtök
Báthory Gábor erdélyi fejedelem /készítette: Sásdi Tamás/ Báthory Gábor (uralkodott: 1608-1613) a nagynevű Báthory családból származó utolsó erdélyi fejedelem a hajdúk támogatásával nyerte el trónját, és Bethlen Gábor a török bizalmát már ekkor élvező főúr (későbbi fejedelem) is minden befolyásával és hatalmával őt támogatta. Eleinte a rendeknek tetsző... Bővebben...

2011. augusztus 11., csütörtök
Cserni Jován, a fekete rác lázadása 1527 -ben /készítette: Rosu Mária/ A mohácsi vészben elesett Magyarország törvényes királya II. Lajos (1516-1526) az esztergomi érsek, 6 püspök, az ország 16 zászlósura, 12 főnemese, és 14 ezer katonája. Hazánk elvesztette vezetőit, és anarchikus állapotok közelébe jutott. A csata után II. Szulejmán (1520-1566) szultán... Bővebben...

2011. augusztus 11., csütörtök
Mohács török szemmel. II. Szulejmán fethnáméja /készítette: Rosu Mária/ A hatalmas Török Birodalom élére 1520 -ban új szultán került II. Szulejmán (1520-1566) személyében. Az új uralkodó az oszmánok történetének leghatalmasabb szultánjaként és Magyarország meghódítójaként vonult be a történelembe. Ő volt az akinek vezetése mellett II. Lajos királyunk ... Bővebben...

2011. augusztus 11., csütörtök
A mohácsi vésztől a Bocskai szabadságharcig (1526-1606) /készítette: Harmat Árpád Péter/ A háború előzményei: A Jagello uralkodók idején - 1490 és 1526 közt - meggyengült királyi hatalom az egész ország védekezőképességének romlását is hozta. II. Lajos azonban mindezt nem látta be, és 1520-ban I. Szelim szultán halálakor úgy érezte a Török Birodalom... Bővebben...

2011. augusztus 11., csütörtök
A Wesselényi-féle összeesküvés és a Thököly vezette kurucmozgalom (1660-1690) /készítette: Harmat Árpád Péter/ Az 1666. április 5 -én kezdődő, és öt évig tartó Wesselényi Ferenc nevével "fémjelzett" Habsburg-ellenes mozgalom, majd az ennek leverését követő kuruc - labanc harcok előzményei egy szabályos "dominó elven" működő folyamatra vezethetőek ... Bővebben...

2011. augusztus 10., szerda
Erdélyi fejedelmek /készítette: Harmat Árpád Péter/ /Cikkünk végén olvasható az erdélyi vajdák, fejedelmek listája/ Az Erdélyi Fejedelemség rövid története: 1541 előtt Erdély a Magyar Királyság keleti tartománya volt, amelyet a király által kinevezett erdélyi vajdák kormányoztak. Ha a király erélytelen volt, előfordult, hogy a vajdák megpróbáltak... Bővebben...

2011. augusztus 10., szerda
A nagy törökverők: Kinizsi Pál, Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós /Harmat Árpád/ Az 1396-os nikápolyi csata és az 1699-es karlócai béke közt eltelt 300 esztendő a törökellenes harcok korszakaként vonult be hazánk történelmébe. A három évszázad alatt magyar hadvezérek, bánok, főnemesek és várkapitányok irányították a harcokat, szereztek a küzdelmekben... Bővebben...

2011. augusztus 10., szerda
A török kiűzése Magyarországról /készítette: Sásdi Tamás/ A másfél évszázados (Budán 145 évig tartó) török uralom, hazánk történetének egyik legfontosabb korszaka volt. A hosszú évek alatt Magyarország számtalan - eredménytelen, vagy csekély eredményt hozó - harcot vívott az oszmánokkal, míg végül a 17. század végére a Török Birodalom belső válságba... Bővebben...
Vegyesházi királyok |




Ha folyamatosan figyelni szeretnéd oldalunkat, vagy csak egy-egy témakört, használd a Történelem Klub RSS lehetőségeit.






