Bejelenkezett felhasználók
Legutolsó hozzászólások
- A Krími háború
Az Osztrák-Magyar Monarchia megnevezés kicsit pont...
17.05.13 14:08
By Kukhely Zoltán - Szántó György Tibor: Anglia tö...
"Alan Taylor, aki akkor az újkori történelem előad...
15.01.13 11:30
By Tóth Dániel - Szántó György Tibor: Anglia tö...
Esetleg "Az angol ajkú népek története" Winston Ch...
01.01.13 16:29
By Csernyánszky Pál - Szántó György Tibor: Anglia tö...
Van esetleg olyan könyv a témában, amit inkább ajá...
28.12.12 14:45
By Tóth Dániel - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Én nem értem, mi a gond ezzel az ajánlóval.Szerint...
31.10.12 11:08
By Sági Csaba
Legutolsó fórumbejegyzések
-
-
- Válasz: kérdések
- T.Tamás! Még néhány gondolat erejéig kiegészíteném a mondandómat. Mai szemmel természetesen ellen
- Kategória: Történelmi témafelvetések
- Beküldte tothtibi1
- at 12:33 on máj. 15, 2013 (CEST)
-
-
-
- Válasz: kérdések
- Az Ideiglenes Nemzeti Kormányt képviselői: Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János vezérezrede
- Kategória: Történelmi témafelvetések
- Beküldte tothtibi1
- at 12:01 on máj. 15, 2013 (CEST)
-
Történelem érettségire felkészítés
Történelemből érettségire felkészítés
Vásárhelyen és Szegeden!
Internetes lehetőségek:
- lektorálás
- szakdolgozathoz segítségnyújtás
- tételek kidolgozása
- versenyekre felkészítés
Érdeklődni lehet a honlap főszerkesztőjénél:
0630/407-8033
Email: harmatta@gmail.com
Történelem Klub Hírlevél
Please wait...Honlapinformációk
Tartalom : 1063
Tartalom találatai : 1475182


![]()
A könyvet ajánlotta: Miskolczi György
A könyv címe: A Bang-Jensen ügy
A könyv szerzője: Nagy András
Az ajánló által adott pontszám: 5
Az ajánló véleménye:
Magvető könyvkiadó, 2005, Cérnafűzött keménytáblás (400 oldal, nagy alakú)
Nagy András könyve az '56-os forradalom ügyét (akkoriban így mondták: "a magyar-ügy"-et) vizsgáló ENSz-bizottság másodtitkárának a dán Povl Bang-Jensennek a halálügyéről elmélkedik - gondolnánk. De olvassátok türelemmel, s végül más következtetéseket is világosan levonhattok. Nem részre hajló (ha egyáltalán '56-tal kapcsolatban ilyesmiről magyar szerzővel kapcsolatban beszélhetünk)! Andrásnak nincs szüksége bizonyításra, hiszen minden világos. Egészen más "dolgokra" keresi a válasz - kiválóan!
Ki volt ez az ember? Ki volt a magyar forradalom szinte ismeretlen, távoli hőse, aki a bukás és reménytelenség ellenére menteni próbálta a menthetőt - életeket, hősöket, emlékeket? Miként történhetett, hogy a szabad világban, a világszervezet munkatársaként, Bang-Jensen megpróbáltatásai megaláztatásokká változtak, majd őt - éppen őt - távolították el az ENSz-ből, az alapelvek megcsúfolói pedig a helyükön maradhattak? Miként tárult fel Bang-Jensen meggyőződésén, elszántságán, cselekedetein keresztül az a döbbenetes nemzetközi - nyugati - közöny, szinte viszolygás, ami a retorikus tűzijáték ellenére, vagy éppen azért, többé-kevésbé megpecsételte '56 sorsát? És ő - éppen ő - miért nem nyugodott bele? Miért vált mind szilárdabb meggyőződésévé, hogy az ENSz-szel baj van - nagy baj? Mi vezetett ehhez a tragédiához - azt követően, hogy felettesei előbb utasították, fenyegették, majd fegyelmi bizottságok elé állították, végül kivezetették az épületből, legvégül pedig elbocsátották a világszervezettől - és mindennek nyomán Bang-Jensen miért nem adta fel küzdelmét? Hova tűnt halála előtt, ki húzta meg a fegyver ravaszát, és miért zárult le olyan hamar a rendőrségi nyomozás? És egyáltalán? Mi történt itt (illetve ott)?
Mivel Bang-Jensen nem volt hajlandó - a Kéthly Annától átvett - a magyar tanúk nevét és adatait tartalmazó iratokat átadni (besúgni, megsúgni, leadni) az ENSz-főtitkárság irattárában, az ENSz akkori főtitkára - a svéd származású, de tudtommal dán állampolgársággal is rendelkező - Dag Hammarskjöld fegyelmi eljárást indított ellene. A nyomásgyakorlás és a fegyelmi eljárás mögött a szovjet titkosszolgálatok munkája nyilvánvaló. Az ENSz Közgyűlésen "a magyar ügy” tárgyalása 1959. november 25-én volt esedékes. Ezen a napon Bang-Jensent a New York-i Alley Pond Parkban átlőtt jobb halántékkal találták (egyébként a diplomata balkezes volt). Halálát öngyilkosságnak minősítették. A rendőrségi jegyzőkönyvekben már ekkor különböző halálozási dátumok szerepelnek (25-e, 26-a később 27-e). A testét 28-án (!!!) már elhamvasztották, pedig felmerült a gyomorban gyanús idegen anyag jelenléte „önpusztító hatású depresszáns, a kommunista titkosszolgálatok laboratóriumából?” Mindezek ellenére mégsem érezhető, hogy valamiféle összeesküvés elméletről olvasnánk. Lebilincselően izgalmas, mégsem hatásvadász!
Nálam maga a KÖNYV 4-es, a mérete miatt (csak otthoni olvasásra), a tartalma viszont "csillagos" 5-ös!




Ha folyamatosan figyelni szeretnéd oldalunkat, vagy csak egy-egy témakört, használd a Történelem Klub RSS lehetőségeit.







Kérjük olvassa el, és tartsa be a hozzászólások szabályait!