Csecsen terroristák robbantásai Moszkvában => Csecsenföld története

A CNN amerikai hírtelevízió 2010 március 29-én közzétett információja szerint, egy ismeretlen csecsen terrorista csoport vállalta magára a moszkvai metróban elkövetett robbantásos merényletet. Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója Alexander Vasziljevics Bortnyikov megerősítette a hírt, miszerint egy észak-kaukázusi fegyveres szervezet tagjai vehettek részt a merényletben. Korábban egy név nélkül nyilatkozó szakértő elmondta, hogy a mai robbantásokat a kaukázusi csoport megtorláskén szánta, amiért a közelmúltban az FSZB a szervezet több tagját is semlegesítette, amiért azok részt vettek a Nyevszkij Expressz elleni merényletben.

A hír forrása: www.oroszhírek.hu /2010 március 29/

Ajánlja ismerőseinek...

Több, mint 100 ezren vesztek Haitin => Haiti története

Az utóbbi 200 év legsúlyosabb, egy a Richter-skála szerint 7-es erősségű földrengés rázta meg Haiti szigetét kedden. A rengés epicentruma a fővárostól Port-au-Prince-től 15 kilométerre délnyugatra volt. Az egy percig tartó földmozgásban összedőlt az ENSZ helyi központja, Haiti nemzeti palotája és számos más épület - jelentette a BBC. A brit Times szerint összedőlt a Világbanknak helyet adó irodaház, számos kormányépület és egy katedrális.

A hír forrása: origo.hu (2010.január 13)

Ajánlja ismerőseinek...

Indokolt volt 30 éve a szovjet bevonulás Afganisztánba? => Afgán történelem

Moszkva: indokolt volt a szovjet bevonulás Afganisztánba

Az afgán bevonulás 30. évfordulója alkalmából pénteken az orosz állami duma (parlamenti alsóház) nyilatkozatot fogadott el, amelyben indokoltnak minősíti a katonai lépést.

A háború eltérő megítélése ellenére "az orosz nép nem veszítheti el a kegyelet érzését a katonák iránt, akik becsülettel eleget tettek kötelességüknek a nemzetközi terrorizmus és a vallási szélsőség elleni harcban" - áll a pénteki nyilatkozatban.

Az állásfoglalás szerzője, Szemjon Bagdaszárov ugyanakkor elutasította azt a nyugati követelést, hogy Moszkva erőteljesebben támogassa az Egyesült Államok vezetésével folyó afganisztáni katonai műveleteket. Sőt, fontosnak tartja, hogy Oroszország kiépítse kapcsolatait a tálibokkal, arra az esetre, ha azok újra hatalomra kerülnének Afganisztánban.

A szovjet csapatok bevonulása Afganisztánba 1979. december 25-én kezdődött meg, az akkori pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev idején. A csapatok kivonását közel tíz esztendővel később a Szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov rendelte el, 1989 februárjában. Addigra a szovjet veszteség mintegy 15 ezer katona volt, míg az afgán áldozatok számát közel egymillió főre becsülik. A Szovjetunió szétesése után Mohammad Nadzsibullah afgán elnök már nem kapott Moszkvától támogatást, s így kommunista rendszere 1992-ben megbukott.

A hír forrása: Népszabadságonline, 2009 december 26

Ajánlja ismerőseinek...

Az előre kitűzött határidőig, 2010 januárjáig nem zárják be a Guantánamón lévő amerikai börtönkomplexumot – ismerte el Barack Obama. Új időpont nincs, Washington nem tudja, mihez kezdjen a mintegy kétszázhúsz, terrorizmus gyanújával fogvatartott rabbal.

Forrás: 2009 november 18 Népszabadság Online

Hogyan is került ez a kis kubai terület az USA -hoz?

Guantanamo története

A Guantánamói-öbölben működő haditengerészeti bázis az Egyesült Államok legrégebbi külföldi katonai támaszpontja, és a legolcsóbb is, mivel a bérleti díj mindössze évi 4085 dollár. A kommunista Kuba ezt az összeget sem veszi át, mivel jogtalannak tartja az öböl bérletéről kötött 100 éves szerződést, amelyet a havannai kormány álláspontja szerint Washington ráerőszakolt a szigetországra.

Előzmények: Angol katonák először 1741-ben tették lábukat a Guantanamói-öböl partjára.  Az öböl, és  persze egész Kuba ekkor spanyol gyarmati terület volt! Az angolok - köztük Lawrence Washington, az Egyesült Államok későbbi első elnökének a bátyja -  a történelem egyik legostobább konfliktusában, - amelyet Jenkins füléért vívott háborúnak neveznek - keveredtek az öbölbe. A spanyolok egy angol kereskedelmi hajó átkutatása közben levágták a kapitány az egyik fülét, ami háborús ok lett. A britek hosszas tétlenkedés után indultak szárazföldi úton a tenger felől bevehetetlen Santiago de Cuba városának elfoglalására, ezért kudarcot vallottak és távoztak.

Mintegy 157 évvel később az Egyesült Államok háborút kezdett Spanyolországgal. A háború során az USA gyors sikereket ért el, így gyakorlatilag megszüntette Spanyolország térségbeli gyarmatrendszerét. 1898-ra Kuba  is független állam lehetett, az USA pedig bérbe vette tőle 1903-ban  a Guantanamoói öblöt.

Ajánlja ismerőseinek...

Rést törtek az izraeli falon

Tiltakozó palesztinai fiatal korúak ma rést ütöttek a Ciszjordániát és Izraelt elválasztó betonból készült hat méter magasságú falon. Ezzel próbálták emlékeztetni az embereket a húsz évvel ezelőtt lebontott berlini falra.

Az izraeli határőrök a történést megelőzően könnyfakasztó gránátot lőttek a tüntetőkre, Nilin település közelében.

Forrás: wikinews.hu 2009.november 6

Falak határozták meg az életet 40 évvel ezelőtt Európában (értsd: Berlini fal, vagy vasfüggöny) és falak határozzák meg az életet ma is Izraelben. Cikkünk mindkét fal történetét bemutatja

A Berlini fal története

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-BerlintKelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.

1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották.

Ajánlja ismerőseinek...

Szlovák nyelvtörvény

Melyek is voltak azok a híres Benes dekrétumok?

A szlovák nyelvtörvény alapján sok szlovák felirat is

A nem szlovák nyelvű feliratok közül csak a magyarokat pellengérezi ki a szlovák sajtó – derül ki az Új Szó című pozsonyi napilap pénteki számának vezércikkéből. A cikkíró „feljelentőket keres” a például csak angolul hirdetők ellen.

A szeptember 1-jén hatályba lépett, a szlovákiai magyarok által is sérelmezett szlovák nyelvtörvény megsértőire az év végéig nem vár ugyan büntetés, de a lap szerint „a szorgoskodók beindultak”. Példaként említi a cikkíró, hogy a Szlovák Állami Kereskedelmi Felügyelet Nagyszombat megyei hivatala az államnyelvtörvény megsértésére hivatkozva vizsgálatot indított a Szabad Újság hetilap kiadója ellen a csak magyar feliratot tartalmazó óriásplakátok miatt.

A szlovák Markíza kereskedelmi televízió pedig szerda esti híradójában arról számolt be, hogy a dobfeneki (Dubno) önkormányzat megsértette a nyelvtörvényt, mert a helyi temetőben magyar nyelvű cédulákon figyelmeztette a sírtulajdonosokat illetékük kifizetésére, szlovákul nem.

A vezércikk szerzője szerint mindez túlbuzgóság, ezen az alapon számos szlovák vállalkozást és intézményt lehetne bírálni és megbüntetni azért, mert kizárólag angolul hirdeti magát. „Becsületes, a besúgásban és feljelentgetésben kellő jártasságot szerzett, szorgalmas strómant keresek, aki megtenné helyettem a feljelentéseket” – írja a szerző.

Szerinte „feljelentésre vár” az a pozsonyi bolt, amelyen szlovákul nem, csak angolul olvasható, hogy Architecture, Advertising (Építészet, Hirdetés). Ezenkívül a kassai női kosárlabdacsapat is törvényt sért, mivel neve félig angol: Good Angels Kosice, vagyis Kassai Jóangyalok. Ugyancsak törvénysértő a pozsonyi Komensky Egyetem, amelynek egyik épülete homlokzatán kizárólag latinul szerepel az intézmény neve: Universitas Comeniana Bratislavensis.

Ajánlja ismerőseinek...

November 1-je mindenszentek ünnepe. Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor.

A IV. században mindenszentek ünnepét még a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg (az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja.) Az ünnep a VIII. században tevődött át november 1-jére, valószínűleg azért, hogy ezzel szenteljék meg a kelták régi népi újesztendejét. 835-ben Jámbor Lajos frank császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket, és ekkor újították meg az egész tanácsot.

A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt annak vigíliája lett. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep is. Elnevezése, az angol "All Hallows Eve" magyarul azt jelenti: mindenszentek előestéje, ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

Forrás: inforádió.hu

Ajánlja ismerőseinek...

Lenin a bordélyházban

A bolsevik forradalom vezérének, Vlagyimir Iljics Leninnek az emigrációban eltöltött több mint másfél évtizedéről jelent meg könyv Nagy-Britanniában Helen Rappaport tollából.

A brit történész-író tudatosan nem a hazatérése után jelentős társadalmi-ideológiai szereplővé, a szovjet állam atyjává emelkedő politikus sokak által és sokat boncolgatott forradalmár tevékenységéről, hanem a még száműzetésben nyomorgó Lenin emberi gyengéiről akarja lerántani a leplet.

Lenin számára az emigráció 1900-ban kezdődött, és tizenhét éven át tartott. Gyakran váltogatta tartózkodási helyeit: London, Bécs, Párizs, Berlin, Bern, Brüsszel, Prága, München, Genf, Zürich, Capri szigete, lengyel és francia vidéki városok - összesen több mint húsz település a tizenhét év alatt. A brit történész ezeknek az utazásoknak szentelte könyvét.

A kommunista ideológia kidolgozójának életrajzírói rendszerint a bolsevik vezér forradalmi tevékenységének szentelik a fő figyelmet. Magánéletéről - és még inkább intim életéről - az egykori Szovjetunióban megjelent kiadványok hallgattak, ez gyakorlatilag tabutéma volt.

Mivel a már ismert dolgokat nem akarta ismételgetni, Rappaport nem a forradalmárról és a világ proletárjainak vezetőjéről, hanem az emigrációban élő emberről, családi életéről, gyengeségeiről és vonzalmairól írt, alapvetően visszaemlékezéseket használva forrásként. A történész európai levéltárakban folytatott, számos eddig ismeretlen forrásanyagot feltáró kutatásai alapján vetette papírra az Összeesküvő: Lenin az emigrációban című kötetet.

Ajánlja ismerőseinek...